Az Alkotmánybíróság szerint rendben van, ami a trafikokkal történt

16 indítvány szerint alkotmányellenes, hogy csak koncesszió-nyertesek árulhatnak cigit nemzeti dohányboltokban. Az Alkotmánybíróság szerint az kevés, hogy valaki régóta a trafikjából él.

16 indítvány volt – mindet elutasították

Elutasította az Alkotmánybíróság azt az alkotmányjogi panaszt, amely a nemzeti vagyonról, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvények egyes részei alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az Alkotmánybíróság honlapján kedden megjelent tájékoztatás szerint tizenhat indítvány támadta a trafiktörvénynek azt a szabályát, amelynek értelmében 2013. július 1-jétől dohány-kiskereskedelem csak koncessziós szerződés által biztosított jogosultság és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély birtokában végezhető; az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat nem találta megalapozottnak.

Attól még, hogy 20 évig trafikos voltál, veszíthetsz

Patika helyett trafikba térnek be a fiatalok – egyre kevesebben járnak
A határozat indokolása szerint önmagában az, hogy a panaszosok hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytattak, amelyből rendszeres jövedelemre tettek szert, nem jelenti azt, hogy az említett gazdasági tevékenység megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vállalkozás joga nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan. Senkinek sincs alanyi joga egy meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozásra, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához.

Hogy méltányos-e? Az más kérdés

Az Alkotmánybíróság – az indítvány keretei között – kizárólag azt az alkotmányossági kérdést vizsgálhatta, hogy a törvényalkotó által választott szabályozás az adott cél elérése érdekében szükséges és arányos volt-e. A törvényalkotó által választott szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát az Alkotmánybíróság, hatáskörének hiányában nem vizsgálhatta – olvasható a tájékoztatásban.

A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást, míg Bragyova András, Lévay Miklós és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Forrás: MTI